A kísérletek tudományos megnevezése (sorrendben) a következő:

5. BRIGGS - RAUSCHER reakció:

Három oldatot készítünk:

  • az első hígított hidrogén-peroxid;
  • a második kálium-jodát-oldat, hozzáadva kevés tömény kénsav;
  • a harmadikban malonsavat és mangán-szulfátot oldunk vízben és hozzáadunk keményítő-oldatot.

A 2. és a 3. oldatot egyszerre hozzáöntjük az elsőhöz.

Rövid időn belül az oldat barnásra színeződik, majd hirtelen sötétkék lesz. Ezután elszíntelenedik, majd újra hirtelen kék lesz stb., folyamatosan váltja a színét.

A reakció mechanizmusa rendkívül bonyolult. Ez egy ún. oszcilláló reakció. Alapja, hogy több reakció is fut párhuzamosan, így a jód és a jodidion koncentrációja periodikusan változik. Amikor az oldatban sok jód van jelen, a keményítő ezt kék színnel jelzi, amikor kevés jód van, színtelenné válik az oldat.

4. FORRÓ JÉG:

Eszközök a kísérlethez:

Főzőpohár
Petri csésze (ha szobrászkodni szeretnénk)
Nem nélkülözhetetlen, de még az otthoni háztartásban is hasznos elem lehet: Fűthető mágneses keverő

A kísérlet lényege, hogy a túltelített nátrium-acetát oldat nagyon stabil szobahőmérsékleten, még erős rázásra sem indul meg a kikristályosodás. De ha megfelelő mechanikai hatás éri (jelen esetben elég ha hozzáérünk), akkor megindul a kristálykiválás, úgy hogy közben jól érzékelhető felmelegedés tapasztalható. 

3. A FÁRAÓ KIGYÓJA: 

A kísérlet, mely során mintha megnyílna a pokol kapuja Tűzhányóból bújnak elő a fenevad csápjai, ha együtt gyújtunk meg némi higany-tiocianátot és egy maréknyiammónium-kromátot.
 
Az egyik leglátványosabb kémiai kísérlet, ha egy kupacnyihigany-tiocianátra (HgSCN) ammónium-kromátot (NH4Cr2O7) szórunk, majd meggyújtjuk a keveréket. A por állagú anyag az égés hatására megfeketedik, a közepén kráter képződik, amiből nem sokkal később mintha hosszú izzó csápok bújnának elő.
 
A látványt valójában két párhuzamos reakció okozza – írja az IFLS. A narancsszínű por, az ammónium-kromát az égés során nitrogén gázzá, vízzé, és ammónium(III)-oxiddá bomlik. Utóbbi a fekete por, ami „vulkánná változik”. Ami pedig a csápszerű képződményeket illeti, ez lesz az égés során a higany-tiocianátból. Utóbbi jelenséget „Fáraó kígyójának” is nevezik, az alapját képező vegyületet régebben tűzijátékként árulták az embereknek, amíg rá nem jöttek, hogy erősen mérgező.
 
2. A TERMIT REAKCIÓ:
 
A reakció jelentős mennyiségű hőfelszabadulással, és tűztüneménnyel jár, ezért vegyifülkében, vagy a szabadban végezzük el a kísérletet. Keverjünk össze 26g Fe3O4 -ot, és 6g finom Al-port, majd a termitkeverék zömét tegyük egy 6-8 cm magas, 3-4 cm átmérőjű fémdobozba. A porkeverék közepébe fúrjunk kis lyukat, abba szórjunk 1g Fe por, és 1g K-permanganát keverékét. A gyújtókeverékre szórjunk még 1g Mg port, és szúrjunk a közepébe egy 8-10 cm hosszú Mg szalagot. At egész keveréket fedjük be a maradék temitkeveréákkel. A dobozt állítsuk vasháromlábra tett virágcserépbe. A nyílás alá tegyünk vízzel telt széles fémdobozt. Gyújtsuk meg a Mg szalagot, majd álljunk hátrébb, és sötét szemüvegen keresztül nézzük a jelenséget! A hőmérséklet a reakció során a 2000 fok fölé is emelkedhet. Az olvadt vas a nyíláson a vízbe folyik, ahol a vizet elbontja. A fejlődő hidrogén meggyullad.
 
1. SOK TERMIT VS. SZÉF: 
A 2. pont alatti kísérletet mutatják be a kísérletezők egy zárható széfben.